1. lent(ebb) levő helyre. le a völgybe. | ▸ fel, le le, fel

2. folyó folyása irányában. le a tiszán.

3. déli irányba(n).

4. a központtól távolabbi helyre, ill. alsó(bb) szervhez. le vidékre.

5. zene a mélyebb hangok felé. le a g-ig.

6. a legalsó fokon v. rangban levőhöz v. levőig. le a közkatonáig.

7. ker biz levonva. 2 százalék le.

8. <felszólításként:> végy v. vegyetek le, ill. tégy v. tegyetek le valamit! ▸ le a kalapot a kalappal! | (isz-szerűen) ▸ le valakivel, valamivel le az árulókkal!

1. lent levő helyre, annak irányába. lekiált. | folyó folyása irányában. leevez. | déli irányba(n). | vmely alárendelt helyre, szervhez. | <jelentéstömörítő igékben.> lesegít.

2. úgy, hogy valami eltűnik róla, különválik tőle. lekopik.

3. alacsonyabb testhelyzetbe kerülve. leül. | (csaknem) a földig. lerombol. | (erkölcsi) értékben alacsonyabbra kerülve, ill. valakit, valamit értéktelenebbnek tekintve. lezüllik, lealáz.

4. valakit, valamit (lent levő helyhez) rögzítve. leláncol.

5. úgy, hogy valami rá v. föléje kerül valakinek, valaminek. lefed, lefröcsköl.

6. valamiről a fölösleges részt, dolgot eltávolítva. lecsiszol.

7. csökkenést v. kisebbedést eredményezve. lefogy, lehalkul.

8. nyugodt (lelki)állapotba jutva, ill. ezt előidézve. lehiggad.

9. <valami végbemenetelének kif-ére.> lebarnul.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> lekenyerez.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> le-lepillant.

1. <annak jelölésére, hogy a cselekvés a cselekvőre hat vissza.> védi magát; bízik magában; hányja-veti magát; ▸ magának él ▸ magának való | ▸ magánál van ▸ nincs magánál | biz: ▸ maga alatt van | (tbsz-ú alakban és közé, között, közül nu-val) a jelzett személyek saját közösségébe, közösségében, közösségéből. maguk közé fogadták. | <annak kif-ére, hogy a jelzett dolog vmely adottsága folytán elszenved, ill. előidéz vmely cselekvést, folyamatot.> a bor itatja magát; magába szívta a vizet. | (visszaható igéknek megfelelő szókapcsolatokban) ▸ védi, szégyelli, vhogyan viseli magát

2. (a visszaható jelentés háttérbe szorulásával, kül. ik-s igék formális tárgyaként) <túlzott mértékű cselekvés kif-ében.> agyondolgozza magát. | < el- ik-s, hangadást jelentő, mozzanatos igével.> elsikoltotta v. elkáromkodta magát. | < el- ik-s, elhibázott cselekvést jelentő igével.> elszámolta magát. | < ki- ik-s igével, annak kif-ében, hogy a cselekvés a cselekvő teljes kielégüléséig tart.> kimulatta magát.

3. <nyomatékos birt jelzőként:> saját. a maga főztjét eszi; ▸ a maga egészében, teljességében

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?